Zenész – lelkész család hatodik, legkisebb gyermekeként, Budapesten születtem. Népes családom minden tagja énekelt és zenélt körülöttem, így életemet már ’ab ovo’ a zene határozta meg, amiért rendkívül hálás vagyok. Ebből a tojásból kikelvén előbb hét évesen zongorázni, majd tizenegy évesen fuvolázni kezdem.

Zenei tanulmányaimat a budapesti Bartók Béla Konzervatórium fuvola szakán, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, Prőhle Henrik tanítványaként folytattam. Nagy hatással voltak rám a kor nagy fuvolistái, többek között: Aurel Nicolet, Williem Benett, Adorján András, Peter-Lukas Graf, Jean-Claude Gérard, Karl Schicker, akiknek mesterkurzusain részt vehettem.

Fuvolaművész – tanárként 23 évesen diplomáztam.

Zenekari tapasztalatokra, pályakezdőként a Magyar Állami Operaház zenekarában tehettem szert, ahol két éven át játszottam.

Tanári pályámat a békéscsabai Bartók Béla Konzervatóriumban kezdtem, majd Budapesten folytattam, elébb a Continuo, majd a Bartók Béla Konzervatóriumban. Ezt követően a bécsi Vienna Konzervatórium művészképző tanszék docenseként tanítottam. Eközben nyolc szemeszteren át a grazi Universität für Musik und darstellende Kunst  vendégprofesszorra voltam.

Jelenleg a bécsi Richard Wagner Konzervatórium professzora vagyok.

Pályám kezdete óta rendszeresen koncertezek, első sorban szólistaként, de kamarazenészként is nagy örömmel. Szólistaként rendszeresen játszottam a Magyar Rádió és több alkalommal a Holland Rádió adásaiban.

Koncerteztem Magyarországon kívül Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Erdélyben, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban és Európán kívül Indiában, Izraelben, Kanadában és az USA-ban.

Nagy szerelmem a barokk zene, annak is historikus felfogású előadásmódja. Természetesen ugyan olyan örömmel játszom a fuvolairodalom klasszikus, romantikus, impresszionista, avagy 20. századi darabjait is, amelyeknek szeretetét az évközi tanításon túl, nyári kurzusokon is, – úgy Magyarországon, mint Ausztriában – örömmel közvetítek tanítványaimnak, akik másik nagy szerelmem tárgyának alanyai, azaz a tanításé.

A zeneművészeti oktatás lényege számomra éppen abban a különlegesen személyes és differenciált kapcsolatban rejlik, melyben előadóművész-tanárként növendékemnek mestere lehetek, így nem pusztán átadom számára a tudást és számon kérem tőle azt, hanem mint tanítványomban segíthetem is tehetségét életre kelteni.

Szólista és kamarazenészi pályafutásommal párhuzamosan futó tanári pályám elhivatott és szeretetteli gyakorlásának eredményeképpen, máig több mint nyolcvan tehetséges növendékem találta meg útját és gyakorolja sikeresen az előadóművészi és tanári hivatást.

Muzsikusként mindig arra törekszem, hogy a szerző szándékaihoz hűen interpretáljam a művet, s hogy ez az azonosulás az átéltséggel és az előadóművész számára biztosított szabadsággal párosulván, töretlenül tükrözze az alkotó célját s egyúttal személyiségem lényegét.  Ezt, vagyis a tudattalan tudatos birtokbavételét, kísérlem meg tanítványaimnak is átadni, mely a technika lehető legtökéletesebb felhasználását feltételezi.